Kicsi a bors, de erős...

Játék:

a fa puzzle-ban kezd ügyesebb lenni. Jól éreztem, hogy meg kell neki tanulni a "helye" fogalmát, még ha csak kezdetlegesen is. Így kezdi felfogni, hogy a részek egy bizonyos helyre mennek. Azóta határozottan jobban megy a dolog. Már nem szed ki mindent és nem dobál szét. A szétdobálás nála főként az jelenti,  hogy nem tudja mit kezdjen az adott játékkal, vagy nem tudja megcsinálni, amit szeretne.

Négykerekű kismotoron (nehéz vele felborulni) megtanult előre is hajtani magát, meg persze hátra is. Beletelt néhány nap, amíg a lábát kellett rakosgatni. Segítséggel már egészen jól ráül, kezdetben teljesen szétfolyt, de nem adtam be a derekamat és nem ültetgettem rá, mert meg kellett tanulnia. (Én is, hogy ezzel jól be is gyulladt a csuklóm).

Terápiás könyvnek hála, most már van olyan játék, amelyet kér, azaz hoz. Két héttel ezelőtt nem néztem volna ki belőle, hogy meg tudna fogni egy puzzle méretű papírdobozt és két kézzel odahozni hozzám, úgy, hogy közben fel is áll. Lehetetlennek tűnt, egyszerűen semmi sem volt adott hozzá, erre a könyv azt mondta, hogy készítsük elő a játékot az ő segítségével és pakoljuk el. Rettenetesen nehézkesen, ügyetlenül sikerült a kezdetben. Mármint nekem. Fogtam a játékot úgy, hogy a kezét valahogy hozzáérintve tartsam, amíg elértük a célpontot, ahol majd "játszunk". Azt hittem, hogy ez nem fog menni, de pár nap után ment és most már hogy megy!! Szerintem még most sem hiszem és csak ámulok és ámulok.

Egy rakat játék még nem izgatja, de legalább próbálja csinálgatni játékterápia és otthoni gyakorlásnak hála. Majd ebből is lesz valami, csak ez lassabban megy.

Étkezés:

Felcsípi és betömi a szájába a falatokat, teljesen önállóan. (hú, ezt jó volt kipipálni) Talán most érte el azt, hogy ha több falat van előtte, akkor ne tömje túl a száját, vagy ha épp eszik valamit, akkor a fennmaradó falatokat ne tolja le az asztalról.

A darabosabb ételekkel próbálkozunk most. Már nem köpdösi ki, vagy nem nyeli le, mint kacsa a galuskát, próbál valamit csinálni vele a szájában. Szuper jó! Nem sokára rátérhetünk a kanalazásra.

A tányért végre megtűri maga előtt. Hurrá! Ez is egy mérföldkő neki.

Tápszeren kívül a sütőtöklevet megissza (házi készítésű. Másodjára sikerült úgy készíteni, hogy ne a begyulladt csuklóm menjen még jobban tönkre a paszírozásban.) Gyümölcslevet meginná, de ott a reflux. Sütőtököt meg eddig utálta.

Ivás:

Végre próbál ülve vagy állva cumiból inni. Már nem csak a fekvés a menő. Igaz, még elég extrém fokokban dönti a fejét, de már megy. Az állva cumi még csak úgy, hogy nekidől az ágynak és a fejét hátra hajtja. Kicsit család, de legalább próbálkozik más helyzetekkel.

Fürdetéskor ma 4x odatartotta az átlátszó műanyag poharat az arcához, párszor a pereme a szájánál volt (kukuccsoztunk a poháron keresztül). Ez határozottan jó jel és előrelépés. Tegnap vette autós papírpoharat. Nagyon tetszik neki az autó, viszont a papírpohár nem jött be. Azonnal eltolta magától (nem verbális kommunikáció), mintha fertőzött lenne. Ez megerősített, hogy ha tömör, átláthatatlan dolog kerül a képébe kb. 10-20 centire, mint pl. az arcunk, akkor az neki nagyon kellemetlen. Így csendben hajrázunk az átlátszó műanyag pohárnak. Benne látjuk a reményt :)

Pelenkázás:

A nem rég kialakult pelenkázási őrületet csillapította az épp aktuális fejlesztőkönyvi feladatok egyike (pont jókor jött). A pelenkázást is a babával kell előkészíteni és közben szenzoros játékot (pl. mi a kerekecske dombocskát játszuk a hasán) kell csinálni. 4-5 pelenkázás után leesett, hogy valami izgi (?) is van ilyenkor. Ettől csillapult a hiszti, hogy le kell fektetnie (anya ugyanis még nem sajátította el az álló villámgyors pelenkázási technikát). Pelenkázáskor kibővítettük a feladatait. Ma már nem csak az előkészület (sorban  az eszközök kikészítése) meg elpakolás volt, hanem közben odakészítettem a keze ügyébe a pelenkát és a törlőket is. Ebből kértem 1-1-et. Kicsit furának tartotta, de második alkalommal már ráérzett. Minél több feladatot kap, annál jobban leesik neki, hogy a korosztálya mit csinál.

Fogmosás:

4-5 napja már eltűri, hogy a szájában kotorászok (ujjam hegyén a babafogkrémmel). Ma rekordot is döntöttünk, mert alaposabban körbe tudtam mozgatni a fogkrémet, nem csak úgy ész nélkül kapkodva.

Allergia spréy:

Éjszaka adom be neki lefekvés előtt. Gyűlöli. Pár napja kitaláltam egy játékot hozzá, csak úgy magától jött az ihlet. Fogtam a spréy-t, odatartottam az orrom elé. Egyik oldalt, másik oldalt és közben mondtam, hogy pszt-pszt, mintha sprézném, majd vágtam egy fintort, kilógattam a nyelvem egyik oldalt és mondtam, hogy blah. Nagyon tetszett neki. Azóta egyre jobban eltűri a spréyt, sőt tartja is magától a fejét, pedig látszik, hogy továbbra sem szereti, de a játékot rajta is először eljátszom, akár kétszer, a hang és arc effektekkel és így valahogy jobban része a játéknak. Korábban is mutattam, hogy ez lesz, de hiába készítettem fel, nem jött be,ez a játékos feldolgozás egyelőre nagyon tuti.